Gyógynövényterápia (Fitoterápia)

Azaz - a növények a gyógyításban

Az ember ősidők óta szoros kapcsolatban volt a természettel. A növény az ember számára eleinte egyedüli táplálékul, később pedig gyógyszeréül is szolgált. A mai modern ember kezdi felismerni, hogy nem a szintetikus gyógyszerekkel, kémiai hatóanyagokkal tudja megõrizni egészségét, képes elkerülni az ún. civilizációs betegségeket (infarktus, magas vérnyomás, érelmeszesedés, cukorbetegség). A jó egészséghez a növényeken át vezet az út. A zöld növények tartalmazzák a legtöbb biológiailag aktív anyagot (vitaminok, ásványi sók, mikró és ultra mikró elemek, pl. a szelén, amellyel meg lehet elõzni a rákot). A biológiailag aktív növényi anyagok emelik a szervezet immun biológiai készültségét, javítják a fizikai és a szellemi teljesítõ képességet. Élő példák erre azok az etnikai csoportok, amelyek soha sem ettek húst, és mindig növényi táplálékon éltek, mégis hosszú életkort éltek meg egészségben, jó kondícióban.


Mind a gyógyításban, mind a megelõzésben fontos szerepet játszanak a növények, gyógynövények. Klinikailag bizonyított tények, hogy egyes növényi táplálékokkal meg lehet elõzni az érelmeszesedést, de másodlagosan a magas vérnyomást, az infarktust, valamint a rákot is. A rákbetegséget megelõzõ növények csoportjába tartozik a káposzta, a sárgarépa, a zeller, a karfiol, a cékla, a fokhagyma, a csicsóka, a vajborsó, a csipkebogyó, és a gyógynövények közül a tüdõfû. E növények, zöldségek alkalmazásához még tudni kell, hogy a betegség elkerüléséhez, de a gyógyuláshoz is alapfeltétel a pozitív gondolkodás kialakítása!!!

A növényekben egyszerre több hatóanyagot is találunk, ám egy-egy növény számos mellékhatóanyagot is tartalmaz. Ezek felerősítik a fő hatóanyagok hatását. A gyógynövények hatóanyagainak összhatását nevezik szinergia törvénynek. Pl. a fokhagyma, ha péppé zúzva kerül a szervezetbe, lényegesen több gyógyhatással rendelkezik, mint kapszulázott változata.

A fitoterápia 400-500 növényt használ különböző formában, gyógyteaként, poralakban, borogatásokhoz és lemosásokhoz.

Hatóanyagait különböző csoportokba osztjuk: Vannak az alkaloidák, melyek nitrogéntartalmú, lúgos kémhatású vegyületek. Az alkaloidákat általában görcsoldó, fájdalomcsillapító, bódító, élénkítő hatása miatt használja a gyógyászat. Jellegzetes alkaloid tartalmú (mérgező) gyógynövények a dohánylevél, nadragulya, csattanómaszlag, beléndek, mák, anyarozs. Az ún. Purinvázas alkaloidok csoportjába tartozik az élvezeti szerként alkalmazható kávé, tea, kakaó és a kóla. A cseranyagok csersav származékok, melyek a növények korhadását gátolják. Vízben oldódó vegyületek, elsősorban hasmenés, bél-gyomorhurut kezelésére, külsőleg gyulladt testrészek borogatására, aranyér esetén ülőfürdőre használják. A Flavonoidok a növényvilágban nagyon elterjedt vegyületek, a növények, virágok színét festik meg. Nyugtató hatásúak, védik a májat, csökkentik a gyulladásokat, szívritmus szabályozó hatásuk van. A szívre ható glikozidok gyógynövényei mérgezőek, ezért csak gyógyászati alapanyagként használhatók fel. Legjelentősebb képviselői a gyűszűvirág, gyöngyvirág és leander. A keserűanyagok ízének hatására az agyban képződő ingerek fokozzák az emésztőenzim termelést, ezáltal javul az emésztés és csökken a puffadási hajlam. A csoport tagjai pedig végül, de nem utolsó sorban a vitaminok és az illóolajok.

Hazánkban a gyógynövény terápia a táltosok, javasasszonyok tudásaként szájhagyomány útján terjedt. Sokat köszönhetünk nekik, hiszen növényeink képesek biztosítani minden szükséges feltételt az egészséges élethez.

Hogyan hatnak a gyógynövények?

A gyógynövények mindegyike más-más hatást gyakorol a szervezetre, éppen ezért nem is szabad felelőtlenül alkalmazni őket. Míg egyes növények növelik a vérnyomást, addig mások csökkentik azt, sok gyógynövény alkalmazható reumatikus panaszokra, vagy éppen a köhögés megszüntetésére. Ha az előírásnak megfelelően alkalmazzák a gyógynövényeket, egyáltalán nem rendelkeznek mellékhatással.

Honnan lehet felismerni, hogy valóban hatott?

A gyógynövények némelyike már az elfogyasztást követően kifejti hatását, az energiaszint növekszik, a légzés könnyebbé válik, s észrevehetően jó hatást gyakorol a szervezetre. Néhány gyógynövény azonban nem fejti ki ilyen gyorsan hatását, olykor kúraszerűen kell alkalmazni egy-két hétig, hogy észrevehető hatást érjen el.

A látványosság mértéke függ a problémától, illetve a gyógynövény alkalmazási módjától is. Semmiképpen nem érdemes nagyobb adaggal próbálkozni, hiszen a túladagolás veszélyes is lehet. Helyette érdemes az előírt adagban, meghatározott ideig fogyasztani, így mellékhatások nélkül fejti ki jó hatását.

A gyógynövények ma már számtalan formában kaphatók. Léteznek teák (általában ezek fejtik ki leggyorsabban hatásukat), kapszulák, melyek bárhol könnyen fogyaszthatók, illetve alkoholos oldatok (utóbbi olykor feloldja a növény értékes olajtartalmát).

Frissen vagy szárítva?

Bárkinek lehetősége van otthon is gyógynövényt termeszteni, hiszen a legtöbb faj mag formájában is kapható. A növény termesztésénél és felhasználásánál azonban nagy figyelmet kell fordítani a káros tényezők kiiktatására. Nem érdemes forgalmas út közelében gyógynövényt termeszteni, hiszen ez esetben a szennyezett levegő káros anyagait is magába szívja, ráadásul egyes gyógynövények bizonyos részei mérgezőek is lehetnek.

Megfelelő szakismeret hiányában érdemes szárított növényt vásárolni, melynek termesztésére és különleges összetevőinek megőrzésére is nagy gondot fordítanak. A csomagoláson található tájékoztató a felhasználás feltételeiről, módjairól, illetve a lehetséges kockázatokról is tájékoztatást adnak.

Gyógyító fűszernövények

Ánizs: fő hatóanyaga az illóolaj. Váladékoldó, köptető, fokozza a tejelválasztást.

Bazsalikom: serkenti az agyműködést, enyhíti a migrént és fejfájást.

Borókabogyó: szélhajtó, étvágyjavító, epekőoldó.

Borsmenta: elősegíti az emésztést, megöli a herpesz vírust.

Borsikafű: gyomorerősítő, kiirtja a bélférgeket, köhögéscsillapító.

Citromfű: nyugtató, étvágyjavító, olaja vírus és gombaölő hatású.

Kerti izsóp: étvágy javító hatású, segíti az emésztést.

Kerti kakukkfű: csillapítja a köhögést. Fertőtlenítő hatású, nyálkaoldó.

Kerti majoranna: étvágygerjesztő, szélhajtó, nyugtató hatású.

Betegségek és kezelési módjuk

Alacsony vérnyomás: a rozmaringtea emeli a vérnyomást. Készíthetünk rozmaringbort is (1 liter fehérborba egy rozmaringot áztatunk, egy hét után leszűrjük), melyből napi 1-2 evőkanál fogyasztása elegendő.

Álmatlanság: az alvást elősegíti a komlótoboz, orbáncfű, levendulavirág, citromfű, macskagyökér és cickafark. A gyógynövényből készült teából egy-két csészével kortyolgassunk el nem sokkal elalvás előtt.

Gyomorégés: hatékonyan kezelhető kamilla tea és citromfű tea egyenlő arányú keverékével. Napi egy-két csésze tea megszűnteti a gyomorégést.

Magas vérnyomás: napi egy-két csésze galagonya, vagy fehér fagyöngy tea normalizálja a vérnyomást, segíti a szívműködést.

Menstruációs panaszok: a menstruáció idején számtalan nő küzd különböző panaszokkal; derék- vagy hátfájással, mellfeszüléssel, hasi fájdalmakkal. Ezek könnyen leküzdhetők a menstruációt megelőző héten minden nap fogyasztott csalán- és cickafark teával.